Telefon

8. Fejezet

Sziasztok! Újra itt vagyok. Igazából nem sok mindent tudok mondani, jó olvasást!

                                                             Lucy

*   *   *   *   Krissz szemszöge   *   *   *   *

Miután otthagytam Jamest, és Lolát a lakásban, fogalmam sincs mi történhetett köztük, de ahogy ismerem legjobb barátnőmet, tuti, hogy elmeséli.

Az első bolt felé vettem az irányt. és mindenképpen teljes szett ruhákat akartam venni. Kiegészítőkkel, cipővel meg mindennel, nem csak egy nadrágot vagy ilyeneket. Kiválasztottam egy sportosabb viseletet, és egy színesebb, elegánsabb viseletet:

Miután ilyen jó cuccokat vásároltam, haza indultam. Hazafelé azon gondolkodtam, hogy valamit biztos neki kell majd adnom Lolának. Úgy döntöttem nagylelkű leszek: neki adom a napszemcsit, neki úgyis jobban állna.

Hazaértem. 

Lolát a szobájában találtam, és épp tanult valamit.

- Szia Lola, hazaértem - köszöntem, amikor benéztem a szobájába.

- Szia, na mutasd mit vettél? - ragyogott fel az arca.

- Ahj, sejtettem. - sóhajtottam - vettem egy színes szoknyát, fehér atléta szerű felső résszel. Vettem hozzá nyakláncot, cipőt, táskát, karkötőt, és egy napszemcsit.

És ezen kívül vettem, egy sportosabb cuccokat.

- Uuuhhhh.... ez a napszemcsi nagyon jól néz ki - vigyorgott - Add nekem. Lécci, lécci, lécci, léééééééééééééccccccccccccccccccciiiiiiiiiiiiiiiiiiiii. - vinnyogott.

- Rendben, csak hagyd abba. - mondtam neki.

- Szuper.

- Na, de most te mesélj, mi történt közted és James között? És ne mondd, hogy semmi, mert úgy sem hiszem el... - néztem rá szigorúan.

- Jó, nem mondom, hogy semmi, mert igazából nagyon is sok minden történt ma köztünk Jamessal. - vigyorgott.

- Ahhj tudtam, ti összejöttetek... - nevetettem.

- Nem, várj már, még nem.... elhívott randizni. - nézett rám.

- Naneeee?!!!

- DEEEEEEE... - visított. - És megcsókolt.

- Komolyan? - néztem rá ledöbbenve.

- Igen, komolyan. - vigyorgott Lola, látszott rajta, hogy nagyon boldog, szerintem szereti Jamest.

- Na jó, hagylak tanulni, vagy bármit is csinálni.- öleltem meg Lolát.

- Köszi - ölelt vissza.

*   *   *   *   Lola szemszöge   *   *   *   *

Miután Krissz kiment a szobából, megcsörrent a telefonom. Arra számítottam, hogy James az, de nem Tris hívott.

- Hallo - köszöntem a telefonba mikor felvettem.

- Szia Lola, hallom Jamessel voltál reggel, hogy álltok? - kérdezi teljesen komolyan.

- Köszi, hogy kérdezed, szerintem egész jól állunk, elhívott randizni.

- Nahh az nagyon jó, komolyan örülök nektek. - mondta őszintén.

- Köszönjük, és te merre voltál reggel? - kérdeztem szimplán csak érdeklődésből.

- Átmentem Carolinehoz. - mondta büszkén.

- Caroline a te.... a te...? - dadogtam, mert nem tudtam ki is ő.

- Caroline a barátnőm... - mondta egyszerűen.

- Nem is mondtad, hogy van barátnőd, gratulálok. - mondtam őszintén.

- Köszönjük...bocs de mennem kell, próbálni majd felhívlak. Szia - köszönt el.

- Szia, jó munkát. - köszöntem el én is.

Miután letettem a telefont, még tanultam egy kicsit, aztán észrevettem, hogy már egészen este lett, ezért kimentem megnézni Krisszt. Krissz a szobájában épp belemerült egy festménybe, amikor beleléptem.

- Szia Krissz, mit csinálsz? - kérdeztem tőle.

- Csak festek, de mindjárt abbahagyom. - nézett rám.

- Rendben, addig én csinálok vacsit. - vigyorogtam rá, majd kijöttem a szobából és megcsináltam a vacsorát. 

Krissz mikor befejezte a festést, kijött vacsorázni. Leült az asztalhoz és ő is enni kezdett. Míg ettün, Krissz megkérdezte.

- Mikor mész holnap a randira?

- Még nem tudom, majd vacsi után felhívom Jamest. - mondtam neki.

- Nem is mondta, hogy mit fogtok csinálni vagy ilyenek? - nézett rám kérdőn.

- Nem.

- Akkor tényleg hívd fel. - mondta.

- Jó. - befejeztem a reggeli, felálltam az asztaltól és a mosogatóba tettem a tányéromat. - Elmosogatnál légyszíves? 

- Persze, menj telefonálj. - mosolyodott el barátnőm.

Bementem a szobámba, és felhívtam Jamest.

- Szia cica. - köszönt a telefonba.

- Új becenevem van? Mióta vagyok cica? - kérdeztem.

- Mióta igent mondtál... - mondta büszkén.

- James ez úgy hangzott mintha a kezemet kérted volna meg, de ne hívj így, nem tetszik.- mondtam neki gúnyolódva.

- Ahogy akarod hercegnőm...

- Ahjjj James, hagyjuk.... mit csinálunk holnap?

- Titok - mondta nagyon cukin.

- De mikorra jössz? - kérdeztem.

- Hatra ott vagyok. - mondta.

- Rendben, akkor holnap. - köszöntem el.

- Akkor holnap.

Elmentem megfürödni, majd visszamentem a szobámba és lefeküdtem. Legalább 5 percig bámultam a plafont és Jamesen gondolkodtam, felidéztem az első csókunkat, és azon agyaltam, hogy hihetetlen, hogy holnap reggel Jamessal RANDIZNI megyek. Az összes pillangóm életre kelt a hasamban, és egy 1000 W-os mosollyal aludtam el.

Első csókunk :)

7. Fejezet

Sziasztok Drága Olvasók! Egyre gyarapszik az oldallátogatások száma! Köszönöm szépen! De ha írnátok kommenteket, akkor még jobb lenne, tudnám mit szeretnétek, mit találtok jónak, és mit rossznak. A leges legjobb barátnőm is ír egy blogot, nézzetek be ha van kedvetek:
http://troublemakerswiththevamps.blogspot.hu/

Lucy

*   *   *   *   Lola szemszöge   *   *   *   *

Miután tegnap hazaértünk a bowlingozásból, bezuhantunk az ágyba, és elaludtunk. Most először  álmodtam éjjel Jamesről, de a legjobb résznél sajnos felébredtem.

 Reggel miutén felébredtem, megnéztem Krisszt, de még aludt. Gondoltam csinálok egy kis reggelit, ezért összedobtam egy kis omlettet, csináltam szendvicseket is, és kiraktam az asztalra a müzlit is.

- Jó reggelt - köszönt valaki a hátam mögött.

- Jó reggelt - köszöntem vissza de nem fordultam hátra, azt hittem Krissz az.

- Jobban kellene figyelned ki jön-megy a konyhában! - Ijedten megfordultam és megláttam Jamest ahogy a konyhaajtóból felém sétált.

- Szia! - köszöntem vigyorogva. James megállt előttem és a szemembe nézett.

- Szia!-mondta olyan cukisággal amit nem sok mindenki tudna még csak utánozni sem.

- Mit keresel itt? - kérdeztem egy kissé zavarban.

- Csak látni akartalak, ja és nálam van a kulcsod! - pörgette meg a kulcsot az ujján.

- Hát, mint látod szupersztár, reggelente  reggelit készítek, és várom Krisszt, hogy felébredjen. - néztem Jamesre aki meglepően közel állt hozzám. - Nem akarsz velünk tartani egy reggelire? -vigyorogtam.

James egyre közelebb hajolt, tudtam, hogy meg akar csókolni de még nem hagytam magam.

- Ez egy reggeli meghívás, vizeske?- hajolt még közelebb. 

- Igen az - hajoltam én is közelebb.

Kb. 2 cm volt közöttünk, amikor a hátunk mögött valaki megköszörülte a torkát:

Hirtelen szétrebbentünk, és Krisszre néztünk:

- Hello Krissz, csináltam reggelit. Éhes vagy? - mosolyogtam rá.

- Jó reggelt, bocs ha zavarok. - vigyorgott Krissz.

- Nem, nem zavarsz, én csak visszahoztam Lolának a kulcsot. - magyarázkodott James.

- Na srácok, én most megyek, felöltözök, és kb. 10 perc múlva jövök enni, ha lehet addigra fejezzétek be amit elkezdtetek, vagy menjetek szobára. - röhögött.

- Haha nagyon vicces Krissz. - kiáltottam Krissz után.

*   *   *   *   Krissz szemszöge   *    *   *   *

Reggel álmosan ébredtem, mert egész este Connorral beszélgettem, és rájöttem egész jó fej. Ébredés után hallottam, hogy Lola tesz-vesz a konyhában. Gondoltam pihenek még egy kicsit különben segítenem kell. Legalább 15 percet feküdtem még, amikor már muszáj volt felkelni. Kisétáltam a konyhába, és láttam, hogy itt van James, ami önmagában furcsa, de a másik dolog, hogy majdnem megcsókolta Lolát. Nem akartam végig nézni a részleteket, ezért gyorsan megköszörültem a torkomat. Végül ott hagytam Lolát, Jamessel, hogy hadd fejezzék be amit elkezdtek, én pedig visszamentem a szobámba felöltözni. Közben írt Connor:

• Connor: Jó reggelt!
• Krissz:   Jó reggelt! Mizu nálatok? 
• Connor: Próbálom elérni a fiúkat, de senki nem veszi fel! Azt tudom, hogy Brad a mamájával                  találkozik, mert tegnap szólt róla. Azt is sejtem, hogy Tris a barátnőjéhez ment, de                      hogy James hova ment fogalmam sincs.
• Krissz:   Én asszem' sejtem merre van James!
• Connor: Tippelj! 
• Krissz:   A nappalinkban Lolával! =D =D
• Connor: Mi??!!!!
• Krissz:   Reggel arra mentem ki a konyhába, hogy Lola és James "majdnem" csókolózik.
• Connor: Nane!! Ezek tuti összejöttek!
• Krissz:   Sztem is! =D  :)

Miután beszéltem Connorral visszamentem a konyhába. Lola és James már az asztalnál ettek.

- Sziasztok, mi a kaja? - kérdeztem vigyorogva.

- Már csak szendvics és müzli, mert az omletett felfaltam. - dicsekedett James.

- Jó a szendvics is - mondtam.

Megreggeliztem és elmentem vásárolni. Kértem Lolát is, hogy jöjjön velem, de azt mondta, hogy nem hagyhatja ott Jamest.

*   *   *   *   Lola szemszöge   *   *   *   *

Krissz elment vásárolni, James pedig épp indulni készült. Már az ajtóhoz sétáltunk amikor James hirtelen visszafordult, én pedig nem reagáltam időben, ezért összeütköztünk, James átkarolta a derekamat és a fülemhez hajolt.

- Mit szólnál hozzá, ha holnap elmennénk valahova? - suttogta a fülembe.

- Ez most egy randi, szupersztár? - kérdeztem vigyorogva.

- Igen, az, van kedved? 

- Igen van - mosolyogtam vissza.

- Fantasztikus. - hajolt közelebb, közelebb és közelebb végül megcsókolt. Az összes pillangó életre kelt a hasamban. Hihetetlen volt.

Közös nap

6. Fejezet

Sziasztok...! :) :)
Nagyon nagyon sok kihagyás után újra itt vagyok! Nagyon nagyon nagyon sajnálom!
De a jó hír az, hogy itt vagyok és tele vagyok ötletekkel!
Itt a leges leges legjobb barátnőm blogja, nézzetek be:
http://troublemakerswiththevamps.blogspot.hu/

Lucy

Miután letettem Jamest, még adtam magamnak 10 percet de aztán muszáj voltam felkelni mert még maradt 50 percem, hogy reggelit készítsek, összepakoljak, ja és Krissz még nem is tudja.

*   *   *   *   Krissz szemszöge   *   *   *   * 

Még aludtam, amikor Lola berontott a szobámba.

-Krissz kelj fel- húzta el a sötételőt - Hallod? Van kerek 47 perced, hogy elkészülj, plusz segíts összepakolni.

-Miért hova megyünk?-kérdeztem miközben a fejemre húztam a takarót.

-Mi nem megyünk sehova, a Vamps jön ide-mosolygott Lola.

*   *   *   *   Lola szemszöge   *   *   *   *

Miután elkészítettem a reggelit, összepakoltunk és én elrohantam zuhanyozni. Felöltöztem és kiválasztottam ezt a lazább viseletet:

Hallottam, hogy csengetnek, de már Krissz lement kinyitni az ajtót.

-Sziasztok- köszönt Krissz.

- Hello - köszöntek egyszerre.

Mire én lementem a fiúk már a nappaliban ültek és Krisszel beszélgettek.

-Sziasztok- köszöntem nagy vigyorral.

-Szia vizeske- pattant fel James, megölelt majd visszaült. Körbe ölelgettem a többieket és leültünk enni.

-Nagyon jó lett a kaja, Lola- mondta Tris.

-Honnan tudod, hogy én főztem?

-Öhhmm...Krissz mondta- nézett Krisszre.

-Á értem és köszönöm. Szóval srácok hova megyünk ma?

-Ahova szeretnétek- mondta Brad.

-Nekünk mindegy-válaszolt helyettem is Krissz.

-Oké, mi lenne ha most itthon maradnánk és este elmennénk bowlingozni?-javasoltam.

-Rendben- egyeztek bele a fiúk.

-És akkor most mit csinálunk?- kérdezte Connor.

-Nézzünk filmet!-kiáltott fel Krissz.

-Naná! És mit nézzünk?- kérdezte megint Connor.

-Úhhh...mondjuk... Felhők fölött 3 méterrel?

-Jöhet- felelte Con.

Film nézés közben a fiúk vagy nagyon el voltak a motorokkal meg a fiús jelenetekkel, vagy hőbörögtek a romantikus jeleneteknél. De végül csak vége lett a filmnek.

 Jót beszélgettünk és utána elindultunk bowlingozni. Mint kiderült egyikünk sem tud bowlingozni. Míg Brad és Tris megpróbáltak játszani,és mini versenyt rendeztek egymás között, addig Krissz, Con, James és én leültünk egy asztalhoz.Teljes csöndben ültünk egymással szemben, én Krissz mellett, a két fiú szintén egymás mellett és néztük egymást és a két versengő srácot.Témánk már nem volt mert az egész napot együtt töltöttük.
Végül Connor törte meg a csendet:
-Egész jól elvannak a srácok, még a végén kiderül, hogy tudnak bowlingozni.
-Szerintem ez valami titkos, rejtett képességük.- vigyorgott Krissz.
-Ja, lehet- vágtuk rá egyszerre James-sel.

Mikor Brad és Tris megunta a versengést, leültek az asztalunkhoz. Tris mellém ült, Brad pedig odazsúfolódott Connor és James mellé.
-Mizu?- kérdezte Tris hozzánk fordulva.
-Semmi, láttuk jól elvoltatok. Tudtok játszani?- kérdeztem Tris-hez fordulva.
-Csak egy kicsit! Miért te tudsz?
-Nem, egyáltalán, kicsit sem, abszolút nem!-nevettem fel.
-Na persze...tudom, hogy tudsz, mindenki tud!- nevetett.- Na gyere már!
-Nem Tris, nem akarok, mert NEM TUDOK!-magyaráztam ismét.
Már az egész asztal rajtunk röhögött.
-Na Lola gyerünk már, ne legyél már ilyen.- noszogatott barátnőm, majd szó szerint lelökött a székről. Tris "elkapott" és egyenesen a bowling pályához húzott.
-Nahh kész vagy veszíteni...?- nézett egyenesen a szemembe Tris.
-Nem akartam játszani, de ide rángattál, ezek után nehogy azt hidd, hogy hagylak nyerni!
-Legyen!- kacsintott.

Egész szurkoló táborunk alakult ki végül. Tris-nek szurkolt Brad, nekem pedig a többiek.
- Gyerünk Lola ne hagyd magad!- biztatott Con.
Az én drága barátnőmnek kicsit más a stílusa: - Krissz ha veszíteni mersz, tuti kinyírlak és egy hétig te mosogatsz!
- Mi?!!- fordultam hátra.
-Semmi, csak NYERD MEG!- biztatott.
- Rendben!- néztem rá furán.

Az utolsót gurítottam...és ez még változtathatott az álláson...
-Figyelj Lola, ne aggódj, semmi nem változik ha most veszítesz...- nézett rám gonoszul.
-Tudom...- válaszoltam cukormázasan.

Az utolsó pillanatban, az utolsó gurításban, és az utolsó lehetőségnél... végül...nem sikerült megnyernem...! Én és az én lehetetlen álmaim!